Episodes

„Sokszor szenvedek a honvágytól, jönnek-mennek a hullámhegyek és -völgyek” – meséli Blacker Orsolya, aki odahaza szingli anyukaként regisztrált egy közösségi médiás oldalra, amelynek segítségével megtalálta új párját, méghozzá Angliában. Négy éve költözött ki, angol férjével közösen három gyermeket nevelnek. Termeléstervezőként dolgozik egy helyi cégnél. Nem könnyű, mert menet közben kiderült, hogy képzettebb, mint a főnöke, ráadásul hallotta már a kollégáit arról beszélgetni, hogy túl sok kelet...

Bálint Erika, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán a szerves kémia és technológia tanszék egyetemi adjunktusa, fő témája a zöld kémia, azaz a szerves kémiai reakciók gyorsabbá, hatékonyabbá és kevésbé környezetszennyezővé alakítása. A kutató egy tipikusan férfias szakmában kapja rendre az elismeréseket, közben saját tapasztalataiból tanulva igyekszik segíteni a kutatói pályára lépő lányokat, hogy családalapítás mellett is tudják folytatni a munkájukat.

Mivel is foglalkozik egy információs mindenevő? Hogyan álmodozhatott Kolumbusz Ferdinánd a 16. században az internetről? Valóban annyira veszélyes a cyber világ? Z. Karvalics Lászlóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatójával, a Szegedi Tudományegyetem tanárával beszélgettünk az egységes emberi tudásról, Vanuatu lakóiról, pandémiáról, illetve a gyűjtés szépségeiről.

Az első vonalban küzd az emberiségre veszélyt jelentő vírusok ellen a dzsungelben és csúcstechnológiás laboratóriumában: könnyebb a kórokozókat idejekorán megismerni, mint később kapkodni. Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk. Vajon az emberiség képes lesz levonni a tanulságokat, vagy a természet fogja elintézni a maga módján, amiben viszont köszönet nem lesz?

Nem minden arany, ami fénylik, pedig a nemesfémet pontosan fluoreszcens tulajdonságai miatt érdemes használni a gyógyszeriparban, az orvostudományban, sőt még akár a légköri szén-dioxid megkötésében is lehet haszna. Dr. Csapó Edittel, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai kar, Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének adjunktusával beszélgettünk arról, mi mindenen segíthet az egyébként meglepően költséghatékony kutatás az ember mindennapi élete során.

A világhírű svájci CERN részecskegyorsítóján kapott helyet az ALICE detektor, ami közel 10000 tonnás, nehezebb, mint az Eiffel-torony. Harminchat ország több mint 1200 fizikusa és mérnöke dolgozik a kísérlethez kapcsolódó nemzetközi együttműködésben. Ez a CERN legnagyobb, magyar részvétellel zajló kísérlete, a magyar csapatot vezeti Dr. Barnaföldi Gergely Gábor, ha éppen nem itthon, az Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozik. Arról kérdeztük, hogyan lesz valakiből részecskefizikus, milyen a CER...

Bár egyre többet tudunk meg az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának okairól és miértjeiről, nem haladunk olyan gyorsan a gyógyítással, mint ahogyan kellene. A gyógyszerszabályozás szigorítása és az alapkutatás-gyógyszerészet közötti kommunikáció nem könnyíti meg a helyzetet, de szükség lenne emberes kutatásokra is, mert az állatkísérletek csak ideig-óráig megfelelők. Dr. Hangya Balázs matematikussal és orvossal beszélgettünk, akinek a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működik Lendü...

Falmann Tímea másfél évvel ezelőtt költözött Belgiumba, és egy éve szerzett kinti munkát. Régóta fontolgatta, hogy szeretne külföldön élni, és amikor összejött a jelenlegi párjával, aki magyar létére már évek óta Belgiumban élt, végre elég erőt érzett magában, hogy belevágjon a dologba. Kifejezetten kíváncsi volt rá, miként tud majd alkalmazkodni egy teljesen más környezethez. Odahaza úgy látta, hogy nem jó felé mennek a dolgok, és most a saját bőrén érzi, hogy ez valóban így van. Egyszerűen oda...

Mivel is foglalkozik egy vulkanológus, és hogyan lehet felmérni egy tűzhányó aktivitását? Akad Európában és a Kárpát-medencében olyan tűzhányó, amely potenciális veszélyt jelent? Hogyan tudják ezt előre jelezni? Dr. Harangi Szabolccsal, az ELTE TTK egyetemi tanárával, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, illetve az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

Mádi-Nátor Anett nyelvtanárként kezdte, de később a kibervédelmi NATO-munkacsoport vezetőjének választották, ma pedig a kiberbiztonság területén nemzetközileg is elismert Cyber Services Zrt. vezérigazgató-helyettese. Mindemellett az európai Women4Cyber nonprofit alapítvány elnöke, melynek célja, hogy bátorítsa és támogassa a nők erősebb jelenlétét a kiberbiztonságban. Mennyire nehéz a nőknek érvényesülniük az IT területén, és hogyan is néz ki egy kiberhadgyakorlat? Igaz, hogy a következő világhá...

Ma már jól ismert tény, hogy egyes betegségeket állatok, például szúnyogok terjesztenek. Azt hihetnénk, hogy a rovarok csak Magyarországtól távoli területeken jelenthetnek problémát, a veszély azonban meglepően közeli lehet. Dr. Garamszegi László Zsolttal, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójával beszélgettünk.

Nagy Imrének 2008-ra lett elege abból, hogy idehaza nem jut ötről a hatra. Bár alapvégzettsége mezőgazdász technikus, az épphogy megszerzett hegesztői szakképesítésével, nulla gyakorlattal és nulla német nyelvtudással került ki Németországba. Tizenkét év alatt számos országban megfordult, most Svájcban lakik a családjával, és Liechtensteinben dolgozik. Miközben Finnország érzelmileg csábítja, a Liechtensteinben viszonylag hamar megszerezhető nyugdíjjogosultság marasztalja. Mára igazi művész lett...

Török Eszter pszichológus, epidemiológus egy igazi világjáró. A Kilépőkben elmeséli, miért és merre járt, és hogyan jutott el végül Kanadába. Nyolc hónapja Torontótól nem messze lakik, és azt állítja, itt nem a nulláról, hanem mínusz kettőről kellett kezdenie. Arról is beszél, mit jelent valójában, hogy a kanadai férje „szponzorálja" őt. Türelmetlenül várja, hogy végre dolgozhasson, de egyelőre csak „töltelékdolgokkal" foglalkozhat. Péterfy Gergely podcast-sorozatának újabb epizódja.

Beszélgetés Szénási Sándor újságíróval a rendszerváltásról, az egykori Magyar Rádióról, a szabadságról és arról is, hogyan nem lett Orbán Viktor pincére. No meg Szénási most megjelent Szabadság, elvtársak! című könyvéről.

Kiss Dorottya Éva már négyévesen eldöntötte, hogy a tánc és a színészet lesz az élete. Hogy miért külföldön tanult, annak két fő oka volt. Az egyik személyes – nem jött ki az édesanyjával–, a másik szakmai: kamaszkorában még csak klasszikus és néptáncot lehetett idehaza igazán magas színvonalon tanulni, ő viszont egy sokoldalú táncos szeretett volna lenni. Leginkább az édesapja segítette, hogy Amszterdamban szerezhessen diplomát. Később alapított egy táncszínházat, tanított, valamint pszichológi...

Talán észre sem vesszük, mennyi magyar kutató, mérnök és vállalkozó dolgozik azon, hogy jobbá tegyék jövőnket. A Jövő megmentő sorozatunkban olyan szakértőkkel beszélgetünk, akik munkájuk révén óriási hatást gyakorolhatnak a mi és az elkövetkező generációk életére.

Horvát Luca először bébiszitternek ment ki Amszterdamba, aztán a vendéglátásban próbált boldogulni, végül hangmérnökként találta meg a helyét, miközben saját zenéket készít. Rajong a magyar kultúráért, nagyra tartja a magyarok vagányságát és kreativitását, az itthonról érkező hírek azonban egyre jobban elborzasztják.

Breszka József itthon zenekarokban gitározott, volt autószerelő, strandbüféket nyitott, exportált teherautókat Romániába. Az első Fidesz-kormány idején még boldogult az üzleti életben, ám 2010-ben ez megváltozott, onnantól folyamatosan akadályokba ütközött. 48 éves korára felélte a megtakarításait, ezért úgy döntött, Angliában kezd új életet. Ott is több dolgot kipróbált, de mindig úgy érezte, hogy megbecsülik a munkáját, a korától és a nyelvismeretétől függetlenül minden szinten befogadták.

Bordás-Simon Réka és párja hat éve élnek Hawaiin, két közös gyermeket nevelnek. Kalandos útjaikról már sok mindent elmesélt Péterfy Gergely podcast-sorozatának előző részében. Ezúttal arról számol be, hogyan szabadult meg a korábbi előítéleteitől, mi mindent tanult az elmúlt években, és azt is elárulja, vajon mennyire számítanak piacképesnek az általa elvégzett interkulturális békeépítés, pszichológia, színjátszás és kulturális antropológia szakok. Hiába él a világ másik felén, követi a magyaror...

Bordás-Simon Réka és párja egy húszéves Opel Corsával vágtak neki a világnak. Külföldi turnéjuk első két állomása Ausztria és Anglia volt. Sok mindennel foglalkoztak, mígnem 2013-ban egy vasárnapi istentiszteleten találkoztak egy háromgyerekes hawaii házaspárral, akik vakáción voltak Európában. Ők csábították újdonsült magyar barátaikat Hawaiira, mondván, van ott egy kiváló egyetem, amelyre főleg külföldiek járnak. Rékáék sikerrel felvételiztek, majd 2014-ben megkezdték az egyetemi tanulmányaika...

Hegedűs Adrien és férje szinte megszakadtak a munkában, miközben speciális nevelésű igényű lányaikat fejlesztésekre hordták, mégis odáig jutottak, hogy már az ételen kellett spórolniuk. Ám meglehet, akkor is elhagyták volna az országot, ha nem lehetetlenülnek el anyagilag, olyan undorral figyelték – és figyelik – a hazai politika vezetés alakulását. Németországban kezdtek új életet, ami cseppet sem volt könnyű, de végül megérte. Péterfy Gergely podcastja.

Úgy tűnik, mintha elfeledkeztek volna a szélsőkről.

Angliában eddig sokkal könnyebben lehetett boldogulni rászorulóként – akár munkanélküliként, akár nagycsaládosként –, mint odahaza – mondja Veres Patrícia, aki szerint a brexit miatt ez a helyzet változni fog, és szigorodnak majd a különböző szociális juttatások feltételei. 2016 szeptembere óta él Londonban, rögtön érettségi után érkezett, részben kalandvágyból, részben azért, hogy megerősítse az angol nyelvtudását. Honvágyat soha nem érzett, csak a családja hiányzik neki. Nem tervezi, hogy bárm...

Vajon miért nem lesz Budapesten kézi-BL Final Four? Mi vár a magyar csapatokra, a Bajnokok Ligája következő szezonjában? Miként találhattak tíz koronavírussal fertőzött játékost Vácon? Ezekre kerestük a választ a Kézivezérlésben.